„Ha megengedjük egymásnak, akkor az nem megcsalás”
hangzik el a magyar rendezésű Nyitva című romantikus komédiában, ami egy harmincas éveik elején járó összeszokott pár – Fanni és Bálint – történetét meséli el, akik úgy próbálják meg kikerülni az elkerülhetetlennek tűnő hűtlenséget, hogy az addigi monogám kapcsolatukat nyitottá teszik az újonnan felkínálkozó – vagy keresve talált – kalandok előtt.
A hűtlenség végig fő vezérfonala a filmnek, s végigkíséri az ebből fakadó tabutémákat, illetve azok döntögetéseit. A mai napig ehhez a témához, vagyis a szexualitáshoz rengeteg álszentség, gátlás, bűntudat, szégyen, szorongás, kétség, és sajnos traumák is kapcsolódnak. A szexualitás kultúrtörténetének leírásából láthatjuk, hogy egyrészről a nemi úton terjedő betegségek, másrészről a katolicizmus radikalizálódásának és a protestáns mozgalmak kialakulásának hatására a hivatalos szexuális morál szigorodott, és a szokásostól eltérő szexuális viselkedést büntetni kezdték. Ezáltal a test takarása és a szemérem szigorúbb szabály lett, mint korábban volt, aki pedig ez ellen vétett, rosszallásra, büntetésre számíthatott. Ez pedig valószínűleg nagyban hozzájárulhatott a szexualitás tabuként való kezeléséhez, ami a XXI. század polgárának életében is aktuálisan jelen van. Ahogy a két főszereplő esetében is, már az első jelenetekből érezhető, hogy a szerelmük már nem a lángolásról híres, a szexualitásukban a gátlások rendszeresen felbukkannak, a párkapcsolati mérlegük pedig már sokkal inkább az elköteleződés oldalára billent.
Vajon természetes folyamat-e, hogy a lángoló érzések helyét átveszi a szeretettel teli elköteleződés érzése? Sterberg háromszög modellje szerint a fizikai vonzalom, a szenvedély komponensen belül a szerelem egyik összetevője az elköteleződés és az intimitás mellett. A szerelem jelensége azonban nagyon nehezen vizsgálható. A szerelmet nem lehet laboratóriumi körülmények között előállítani, és a szerelmesek közül sem lehet kiválasztani olyan csoportot, amelyik az állapot ismérveit egyformán tartalmazza, ezáltal nem is lehet pontosan meghatározni, mi is a szerelem fogalma valójában, mondja Buda Béla.
Egy dolog azonban biztos, az ideális párkapcsolatban mindhárom komponens – elköteleződés, intimitás, szenvedély – jelen van, ezt pedig beteljesült szerelemnek nevezzük.
Amennyiben egy pár a beteljesült szerelemet éli át, a párkapcsolaton belül ennek ellenére adódhatnak normatív és paranormatív krízisek is. A normatív krízis, amely mindenkinél előbb-utóbb előforduló krízist jelent – például a kamaszkorba való belépés, a gyermekszületés, és ehhez hasonló életesemények -, a paranormatív pedig a hirtelen bekövetkező, kiszámíthatatlanabb tragédiákat foglalja magában. Fanni és Bálint esetében egy normatív krízist láthatunk a filmvásznon, miután a kapcsolatuk egy újabb szakaszába érkezett el, ahol természetszerűen újfajta érzelmekkel találják szemben magukat. Ez a krízis számukra a szerelem kihűlésének fenyegetésével párosul.
Ez azonban nem kell, hogy feltétlenül a szerelem kihűlését jelentse. Egy párkapcsolaton belül egymást követő fejlődési szakaszokat, illetve elakadásokat tudunk elkülöníteni. Ez egy öt szakaszból álló folyamat, ahol minden szakaszban különböző krízisek fűszerezik meg mindennapjainkat, s ha minden szakaszban közös erővel megdolgozunk egymásért, elérhetjük a végső, vagyis az érett párkapcsolati szintet. A szakaszokon belül azonban minden esetben fontos az egyensúlyi állapot fenntartása. Ha a konfliktusok által ez felborul, akkor ideális esetben a helyreállítására való törekvés veszi át a helyét. A főszereplő párunk esetében az egyensúlyi állapot akkor billent meg, mikor mindkét fél részéről megjelent a féltékenység, amely kétségtelenül fenyegetettséget jelentett az addigi biztonságos állandóságukra és a lelkükbe bekúszott a hűtlenség kérdésköre.
Esther Perel, napjaink egyik legmeghatározóbb pszichoterapeutája olvasatában a hűtlenség nem egyetlenegy okkal magyarázható. Ahogy Gabriel García Márquez is mondta, „Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted.”, vagyis nem mindig a partnerünktől fordulunk el, hanem attól, aki lettünk mellette. És nem mást keresünk, hanem egy másik énünket. Természetesen a hűtlenség, önmagunk keresése mellett még a kapcsolatban fellépő hiány, vagy sérült állapot jele is lehet, azonban, ha más oldalról közelítjük meg a félrelépés kérdéskörét, arról is fontos említést tennünk, hogy a fogyasztásközpontú társadalmunkban a kulcs az újdonságban keresendő, ami komoly belső konfliktusok táptalajává vált. A film is ezt a kérdéskört vetette fel, vagyis, hogy ez a fajta belső konfliktus a nyitott kapcsolat bevezetésével vajon kiküszöbölhető-e.
Hiszen azt gondolnánk, nyitott kapcsolatban nem léteznek afférok. Pedig léteznek.
Az alábbi példa rendkívül jól szemlélteti ennek a lelki dinamizmusát, amely Esther Perel példája alapján tökéletesen szemléltethető. Egy nyitott házasságban élő pedagógus párnak egy szabálya volt, mégpedig, hogy bárkivel, csak hallgatóval ne lépjenek a hűtlenség mezejére. Ennek pedig a következménye, mint már ki lehetett találni, a pár egyik tagjának egy hallgatójával való afférba bonyolódása lett. Hiszen ami tiltott, az sokkal vonzóbb az egyén számára. Nem meglepő módon a filmben is hasonló konkúlziót figyelhetünk meg.
Tehát egy érett párkapcsolat elérése ebben az esetben is célravezetőbb lehet. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy tisztában legyünk a saját érzéseikkel, azokat címkézni tudjuk, majd adekvát módon reagálni tudjunk rájuk. Mindemellett pedig képesek legyünk a másik igényeit és érzelmeit is figyelembe venni.
A film utolsó jeleneteiben szem és fültanúi lehetünk Fanni és Bálint párkapcsolati fejlődésének. Képessé váltak megfogalmazni és kimondani egymásnak az érzéseiket, a másik érzéseit pedig befogadó figyelemmel fogadták.
Ahogy a filmben, úgy a való életben is érdemes a magas önismereti szint elérésére törekedni,
hiszen ezzel nemcsak magunknak, de a környezetünknek is egy érettebb attitűdöt tudunk biztosítani, ami aztán hatással lesz a rendszerekre, amelyekben élünk. Hiszen mint tudjunk, a rendszer egyetlen elemének változása kihat a rendszer valamennyire elemére.
Felhasznált irodalom: Buda, B. (2002). Szexuális viselkedés. Animula.
Kiemelt kép: Megafilm / Megafilm Kft.
