Mit jelent ez?
Bevallom, amikor először hallottam, leoldott a lánc az agyamról. Fogalmam sem volt, mi a fene ez.
A legdurvább az egészben az volt, amikor rájöttem, hogy miért nem értem. Te már biztos sejted. Mert annyira idegen volt tőlem! Eltartott egy ideig, míg leesett, ennél pedig az volt csak több idő, mire magamévá is tettem.
Hogy mi? Egy olyat, ami sosem volt az enyém? Igen, mert amikor megértettem, nagyon megtetszett, és megfogadtam, hogy elsajátítom ezt a fajta gondolkodást.
A trénerképzésemen történt. A sokadik napon. Néztem a diát, ahová ez az egyetlen mondat volt felírva, és csak néztem, és néztem…
Szóval még egyszer: A rugalmas képviseli a legnagyobb kontrollt. Hogyan is van ez?
Olyan ellentmondásosnak tűnik két szó ebben a mondatban: a rugalmas és a kontroll. Hogyan passzolnak mégis? És miért érintett annyira rosszul, amikor megértettem?
Gondold végig: Te mennyire vagy rugalmas az életed ezerféle helyzetében?
Én azt hittem magamról, hogy egészen az vagyok. Na, de… jöttek a keresztkérdések és összeállt a kép, hogy
ha határozott elképzeléseim vannak arról, mit szeretnék, az korlát is lehet, nem csak klassz, tudatos irány.
A példa kedvéért tegyük fel, hogy elindulok egy programra (oké, nem most, hanem békeidőben) körvonalazva magamban, mit szeretnék ott tapasztalni. Aztán megérkezem, telik-múlik az idő, és azon kapom magam, hogy ez a „buli” messze nem olyan, mint amilyennek elképzeltem.
Mit tehetek ezen a ponton? Régi énem kicsit megsértődne (na, nem azonnal jöttem erre rá, csak utólag) és könnyen lehet, hogy odébb állna.
Ám hogyan néz ki az alap mondatunk szerinti, haladóbb verzió? Nyitottan benne maradok a helyzetben, és ezzel a nyitottsággal figyelem, hogyan esik ez most nekem. Nem kell, hogy megerőszakoljam magam, nem kell magamra erőltessek valamit, ami nagyon idegen.
És mi van, ha tetszeni fog az a más, az ismeretlen, az új, amit engedek az elképzeléseim szűk mezsgyéjén beszivárogni? Hát, még az is megeshet, hogy valami szokatlan történik velem. Például az, hogy szokásaim ellenére rugalmasan, nyitottan képes voltam menni azzal, ami adódott, bármily más is volt az elképzelésem.
Mi a helyzet a kontrollal? Hogyan jön ez a képbe? A rugalmasságommal ura maradok minden helyzetnek. Nem veszítem el a fejem, hiszen megyek, amerre jónak érzem. Immár szabadon, megszabadulva merev elképzeléseimtől. Ez az igazi ÚTON JÁRÁS. Ha kanyarodik, vele tartok. Ha elágazik, a megérzéseimre hallgatva megyek tovább. Mert az élet kaland. Attól válik azzá, hogy engedem, hogy történjen, és én megyek vele. Mert jól esik. Mert így szeretem. Ahogy megújul. Ahogy megmutatja ezer arcát.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
