Tartalomjegyzék
Bevezető
A mai napig számtalan olyan email üzenetet kapok, aminek a végén gigantikus hosszúságú aláírás, link, banner és egyéb szövegek találhatóak. És amikor ezekre a levelekre válasz, majd újabb válasz érkezik, folyamatosan duplikálódik a tartalom. Ez pedig mind felesleges adatmennyiség, amit valahol el kell tárolni. A szerverparkokat aztán hűteni. Ez is környezetszennyezés, csak kevésbé látható, digitális környezetszennyezés.
A közösségi média megjelenésével aztán méginkább elindult az információáradat. Képeket, videókat töltünk fel, lassan szinte mindenről. Adatforgalom. Like-olunk, hozzászólunk, megosztunk. Adatforgalom. Megállítjuk a hírfolyamot valahol. Még ez is adat! Ezeket is mind el kell tárolni valahol. Felhőnek hívják, de a felhő is egy szerverpark valahol, távol tőlünk.
Egyébként a személyes kedvencem, amikor valaki az email mellé egy Messenger üzenetet is küld, hogy küldött emailt… Felesleges digitális környezetszennyezés? Ebben is fontos szerintem a tudatosság.
A globális adatmennyiség elképesztő mértékben, exponenciálisan növekszik. Az International Data Corporation (IDC) számításai szerint 2025-re a világ adatfelhasználása eléri a 175 Zettabyte mennyiséget, ami 175 × 1,1258999068426 × 10^15 Megabyte adatot jelent.
Digitális környezetszennyezés, avagy a digitális szektor energiafogyasztása
A digitális szektor energiafogyasztása (beleértve a fizikai eszközöket, az adatforgalmat és a tárolást) 9%-al növekedik évente és 2020-ra a világ elektromos fogyasztásának 3,3%-ára becsülték (szemben a 2013-ban mutatott 1,9%-os aránnyal). A digitális szektor 2017-ben már a globális üvegházhatású gázok kibocsájtásának 3,3%-áért volt felelős, jóval a polgári légi közlekedés mértéke felett, ami 2%-ot tett ki, pedig sok esetben azt gondolják a legkárosabbnak. 2020-ra ezt 4%-ra jósolták, ami India teljes 2015-ös mennyiségének felel meg (Európai Befektetési Bank, 2019). A kommunikációs iparág 2025-re a világ elektromos fogyasztásának 20%-áért lehet felelős. (Climate Change News, 2017).
A digitális szektor energiafogyasztásának materiális oldala, a hardware, 45%-ért felel. Folyamatosan fejlődnek a számítógépek, laptopok, okostelefonok, amiből ezért újabbat és újabbat veszünk. A cikkben azonban az adatforgalomról és az adattárolásról szeretnék részletesebben szót ejteni. Hol tartunk a digitális környezetszennyezés tekintetében?
Az asztali gépen betöltődő weboldalak medián mérete 2015 óta 60%-al növekedett, míg a mobil eszközökön megjelenő honlapoké 116%-al (Http Archive, State of the Web Report, letöltve 2021.02.25.). Ennek a weboldalnak a megnyitása például 1,03 gramm szén-dioxid kibocsátást jelent. Mielőtt valaki bezárná, jó tudni, hogy sportolás közben is légzünk ki szén-dioxidot…
1 Google keresés 0,2 gramm szén-dioxidért felelős, ami talán nem tűnik soknak, de percenként 3,8 millió történik belőle világszerte.
1 email elküldése 4 gramm szén-dioxid kibocsátást jelent, de ez a hatás egy nagyobb csatolt fájllal együtt akár 50 grammra is emelkedhet. „Amikor elküldünk egy e-mailt egy 1 MB-os csatolt fájllal, annyi energia fogy, mintha egy 60 wattos villanykörtét égetnénk 25 percig” – írja a greenfo.hu.
Becslések szerint 2022-re a teljes internetforgalom 82%-át fogják videók kitenni, ez az igazán nagy tétel (Cisco Visual Networking Index, 2018). Egy YouTube videó nézése közben korábbi adatok alapján másodpercenként 0,2 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe. 30 percig nézve egy Netflix filmet ezzel szemben 1,6 kg szén-dioxid kibocsátásnak felel meg.
Még egy érdekes adat. A Covid-19 miatt bevezetett korlátozások alatt jelentősen megnövekedett a videós hívások, videókonferenciák száma. Egy friss kutatás adatai alapján egy 1 órás ilyen beszélgetés 150 – 1 000 gramm szén-dioxidot termel. Ha viszont a kameránkat kikapcsoljuk, az akár 96%-os spórolást is jelenthet.
Nézzük meg egyetlen perc alatt mi történik az interneten, így akár fel is szorozhatóak az előző adatok! 147 000 fotót töltünk fel a Facebookra, 347 222 Instagram sztorit osztunk meg, 500 órányi videót töltünk fel a YouTube-ra, 208 333 ember vesz részt Zoom meetingen, 404 444 órányi Netflix filmet nézünk és még lehetne folytatni a sort az online tevékenységekkel. Mondhatjuk, hogy digitális környezetszennyezés?
A végére még egy viszonyítási pont. Egy átlagos autó 2019-ben kilométerenként 121,8 gramm szén-dioxidot pufogott a levegőbe.
Zöld adattárolás
Egyre fontosabbá válik a tech cégek számára is a digitális környezetszennyezés csökkentése?
Visszatérve a greenfo.hu cikkére, azzal folytatják: “A kiadások csökkentése érdekében egyre több adatközpont tér át alternatív megoldásra, a külső hideg levegő vagy a földalatti víz általi hűtésre. Ezeknek már szakkifejezései is vannak: „free-cooling”, illetve „geo-cooling”. Sokan eleve hidegebb éghajlatra telepítik ezeket. A Google Finnországba, a Facebook Svédországba. A Microsoft egyenesen a tenger fenekét vette célba. Azonban vannak, akik nem törekszenek környezetbarát megoldásokra. Ilyen többek között az Amazon, a Netflix és a Samsung.”
A Greenpeace és más környezetvédelmi csoportok nyomására a legnagyobb tech vállalatok, mint a Google, a Facebook, az Apple, vagy az Intel, ígéretet tettek arra, hogy megújuló energit fognak használni az adatközpontjaikban. A legtöbb esetben ez vásárlást jelent, de néhány cég nap- és szélerőműveket tervez telepíteni a központjaik mellé. Gary Cook, a Greenpeace IT elemzője azt mondja, mindössze 20% megújuló energiát használnak a világ adatközpontjai (Climate Change News, 2017).
Időközben a Google már bejelentette, hogy adatközpontjaik teljes mértékben szén-dioxid kibocsátás mentesen fognak működni a jövőben. A Facebook is elkötelezett, 2030-ra nettó nulla kibocsátást terveznek. A Microsoft pedig 2025-re tervezi, hogy teljes mértékben megújuló energiát használnak.
Cégként, vagy magánszemélyként a weboldalunk alapvetően kétféleképpen lehet környezetbarát: vagy zöld tárhelyen fut, ami megújuló energiát használ; vagy karbon semlegesítik a hagyományos tárhelyen futó honlapot. Itthon viszont még gyerekcipőben jár ez a terület.
Mit tehetünk fogyasztóként a digitális környezetszennyezés ellen?
A Greenpeace összegyűjtött további szolgáltatásokat is, mennyire zöld az internet, mely vállalatok figyelnek oda a digitális környezetszennyezés minimalizálására. Itt megtudhatjuk, mely cégek oldalát, alkalmazását válasszuk, ha tudatosak akarunk lenni.
Emellett az alábbiakat érdemes megfontolni:
- A fizikai eszközöket nem cseréljük le feleslegesen.
- Kikapcsoljuk a számítógépet, amikor nem használjuk.
- Kikapcsoljuk a Wi-Fi routert, amikor nem vagyunk otthon, ez annyi energiát fogyaszt, mint egy kisebb hűtőszekrény.
- Nem használunk felesleges email aláírásokat.
- Amikor lehetséges, linkeket küldünk csatolmányok helyett.
- Kitöröljük a felsleges leveleket.
- Nem tárolunk fájlokat sok helyen egyszerre.
- Nem töltünk fel felesleges tartalmakat.
- A sötét hátteres módot választjuk, ahol lehetséges.
Képek forrása: Pexels
